EGY FORRONGÓ DRÁMÁVAL NYITOTTA MEG KAPUIT A 96. DEBRECENI ÜNNEPI KÖNYVHÉT

2025. június 11.

Egy igazi debreceni művel nyitotta meg kapuit, annak nulladik napját a 96. Debreceni Ünnepi Könyvhét június 11-én. Győri L. János Menekülők című drámája után egy újabb történelmi munkával jelentkezett, kétfelvonásos nemzeti sorsdrámát írt Trónfosztók címmel, amelyet a mű egyik helyszínén a Debreceni Református Kollégium Oratóriumában mutattak be az érdeklődőknek. A szerzővel Baranyai Norbert egyetemi oktató, irodalomtörténész beszélgetett.

Győri L. drámája egy olyan történelmi pillanatban játszódik, amikor a magyar nemzet és Debrecen, a református egyház sorsa is válaszúthoz érkezett.

1849 elején, a szabadságharc sűrűjében, közel fél évig Debrecen töltötte be az ország fővárosának szerepét: itt működött a kormány, az országgyűlés, és innen irányították az ország ügyeit. A darab eseményei ezt a forrongó időszakot idézik meg, ám nem csupán a történelem jól ismert fejezeteit tárják elénk, hanem a háttérben megbúvó hatalmi játszmákat, belső feszültségeket és emberi dilemmákat is. A nagytemplomi lelkész, Könyves Tóth Mihály református lelkész alakján keresztül egy mélyebb, személyesebb kérdés is felvetődik: hogyan maradhatunk tisztességesek, hűek önmagunkhoz és hitünkhöz egy olyan korban, amikor az erkölcs hangját elnyomja a politika zaja?

A szerző elárulta, egy tematikus pályázati felhívás hatására kezdett el dolgozni a drámaszövegen. Mint mondta, azt már az elején érezte, hogy drámája nem a népszerű Kossuth-Görgey vitára fog épülni, a két szereplő csak említés szintjén bukkan fel, ő inkább egy alulnézeti perspektívából szeretett volna rátekinteni a forradalmi időszak debreceni eseményeire.

Főszereplője, Könyves Tóth Mihály nagyon más alakként bukkan fel, mint ahogyan arról korábban olvashattunk: nem “Kossuth papjaként” ismerhetjük meg a kötetben.

“A dráma arról szól, hogy Könyves Tóth Mihály mindenáron szeretne találkozni Kossuth Lajossal” - magyarázta Győri L. János.

Mint mondta, így, hogy a nagy történelmi figurákat nélkülözte, nagyobb szabadsága volt, hiszen bármit a szereplők szájába adhatott, ugyanakkor Könyvesnél és a műben feltűnő egyházkerületi püspök, Szoboszlai Pap István esetében óvatosabbnak kellett lennie.

Van pedagógiai célzata is a műnek - hívta fel a figyelmet. A drámából olyan ismereteket szerezhetünk Debrecenről, amelyeket a történelemkönyvekben nem olvashatunk, ilyen például az, hogy a Csapó utcán pónilovakat is lehetett tartani ebben az időszakban.

Hangsúlyozta, a szabadságharc hősiessége mellett az a szólam is nagyon erős, hogy a harccal veszteségek járnak. Ez a dilemma a dráma legaktuálisabb vetülete, annak írásakor ugyanis már zajlott az orosz-ukrán háború - mutatott rá.

Győri L. János elárulta, eddig egy negatívnak mondható kritikát kapott, mégpedig azt, hogy drámája tulajdonképpen nem is dráma, hiszen nincs benne igazi tragédia. A szerző elárulta, ez valóban így van (hiszen a függetlenség kimondásával zárul a mű), ugyanakkor a boldog végkifejlet is elmarad.

Fotó: reformatus.hu