Hírek

K-TERMINÁL: EGY VÁROS KIKÉRDEZÉSE

2025. május 21.

Hogy mi az, ami magával ragad egy városban, arra nem lehet néhány mondatban választ adni, de ha valaki megtapasztalja ezt az érzést, az tisztában van vele: “olyan jelentős élmény, amik nem merül ki, nem fárad el, egy ilyen városban még az attitűdöd is megváltozik”. 

Korpa Tamás ezt az élményt már három különböző műfajban igyekezett megragadni. 

A Kolozsvár-dialógusok című tanulmánykötet azoknak az előadásoknak a megszövegezett változatait tartalmazza, amelyek a Fiatal Írók Szövetsége, az Erdélyi Magyar Írók Ligája és a Babeș–Bolyai szervezésében megvalósult „árdeli tűnt Athén” – Kolozsvár-dialógusok 1. és a „Házsongárd-légió”, Kolozsvár-dialógusok 2. konferenciákon hangoztak el. 

Ezek a tudományos eszmecserék és a várossal való személyes találkozások indították el az úton, hogy később egy szépirodalmi kötet is szülessen Kolozsvár ikonikus helyszínéről. Ez lett a Házsongárd live. 

Metropolisz övezet vagy városmag, olvasó övezet vagy levágott út, tapasztalat az evilág és a túlvilág között, a holtak városa az élők városában? Házsongárdról, Kolozsvár híres, több mint temetőjéről számos vers született, de ezek nagy része nem tudott leválni a kötelező markerekről - magyarázta a szerző Pótor Barnabásnak és a Kölcsey Központ kávézójában összegyűlt hallgatóságnak május 21-e délutánján, a Vágott Méret nyolcadik rendezvényén. 

Mint mondta, a Házsongárd live-ban ezektől a kötelező elemektől, az iskolás versektől kívánt elszakadni, és ahelyett, hogy elkötelezte volna magát egy értelmezés mellett, arra kereste a választ, hogy milyen sokféleképpen lehet olvasni ezt a helyet. 

Hogy az erdélyiek hogyan értelmezték, látták Házsongárdot, a várost, arról hosszú listája van, gondosan épített kézirat- és könyvarchívuma, ő viszont egy másik pozícióból érkezett. Kívülállóként a rácsodálkozás szempontjait máshonnan hozta. 

Hangsúlyozta, Kolozsvár az évek során sokat változott, az a város, amit sokáig Lászlóffy Csaba költő szemüvegén keresztül látott és ismert meg a kétezres évek elején, köszönőviszonyban sincs a mai várossal, amit urbanisztikai káoszként, erdélyi Szilícium-völgyként írt le. 

Nemrég megjelent K-terminál című beszélgető könyvében a kérdező szerepében tűnt fel. Mint mondta, a hiányokra volt kíváncsi, a történetek érdekelték, melyekből végül egy rendhagyó, interjúkból építkező városregény született. 

Ahogyan azt az alcím is jelzi (Húsz dosszié Kolozsvárról), a kötet húsz interjút tartalmaz. Különböző hátterű és életkorú személyeket kérdezett meg Kolozsvárról – az ő élményeikről, alkotói tevékenységükről és a város formáló erejéről. 

Pótor Barnabás rámutatott, A K-terminál interjúinak sora mögött ott húzódik a szerző elmélyült helyismerete és felkészültsége – lapról lapra érezhető, hogy Kolozsvár nemcsak térképi pontként, hanem eleven, rétegzett szellemi térként él benne. 

Egy évig dolgozott a köteten - mesélte Korpa Tamás, amit tulajdonképpen nem is ő akart megírni, hanem “egy ismeretlen valami”, egy kolozsvári könyvbemutatón ébredt rá, hogy tartozik ennyivel a súlyos sorsoknak, amelyek bizalmukba fogadták. 

A beszélgetés végére Kolozsvárt sikerült végképp a cívisváros részévé tenni, ugyanis a költő a teljes Házsongárd live kéziratot (56 autográf verskézirat) átadta a Debreceni Irodalom Háza részére. 

Írta: Szilágyi Szilvia
Fotózta: Miskolczi János